Cikk: Téves fizetés sorsa a felszámolási eljárásban

Pénz és annak megszerzésének módjai

Előzmények A felszámolási eljárás kapcsán felmerülő számos kérdés közül az egyik, hogy az adós részére tévesen átutalt otthoni munka osimo az eljáráson kívül kell-e visszafizetni, vagy pedig az erre vonatkozó követelés az eljárás keretében hitelezői igényként érvényesíthető-e. E kérdés megválaszolásához tisztázni kell egyrészt azt, hogy az átutalt összeg a felszámolási vagyon részét képezi-e, másrészt pedig azt, hogy a fizető milyen jogcímen követelheti az átutalt összeg visszafizetését.

Polgári jogi megközelítésben az alapkérdés a következő képpen fogalmazható meg: Kié a tévesen fizetett pénz? E kérdésekre a felszámolási eljárás szabályait megállapító Kifejezett jogszabályi rendelkezés hiányában a bíróság alakította ki azt a gyakorlatot, amely hosszú időn át uralkodott. E szerint a tévesen megfizetett összeg az adós felszámolás hatálya alá eső vagyonába tartozik, és az annak visszafizetése iránti igényt jogalap nélküli gazdagodás visszatérítése jogcímen, a felszámolási eljárás keretében, hitelezői követelésként lehet érvényesíteni EBH Módosító törvény Ennek visszautalása iránt a felszámoló haladéktalanul intézkedik.

A Módosító törvény indokolása semmilyen magyarázatot nem tartalmaz arra nézve, hogy ennek az új szabálynak a meghozatalára milyen ok miatt került sor.

Téves fizetés sorsa a felszámolási eljárásban

Ilyen előzmények után született meg a BH Az alapul szolgáló tényállás szerint az adós társaság felszámolásának közzétételére A kérelmező kérte az összeg visszafizetését, a felszámoló — a téves fizetés tényét nem vitatva — megtagadta a teljesítést, arra hivatkozva, hogy a kérelmező igényét hitelezői követelésként érvényesítheti. A hitelezői kifogás alapján A felszámoló, a kialakult bírósági gyakorlatra hivatkozva, felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő.

A felülvizsgálati bíróságként eljárt Kúria e döntésével a jogerős végzést hatályában fenntartotta. A Kúria a következő indokok alapján hozta meg döntését: a az átutalt összeg, a jogerős végzés álláspontjával egyezően, nem tartozik az adós vagyonába; b az összeg visszautalására nem a Cstv.

Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy indokolt volt-e a téves fizetés felszámolási eljárásban való kezelésével kapcsolatos bírósági gyakorlat megváltoztatása, helytállóak-e a Kúria legfrissebb döntése alapjául szolgáló érvek. Ezen belül kiemelten vizsgáljuk a fizetéssel és a pénz tulajdonjogának megszerzésével kapcsolatos kérdéseket. A szóban forgó bírósági határozatokban átutalásútján teljesített pénz és annak megszerzésének módjai van szó, azonban azért, hogy a felmerülő tulajdonjogi kérdések tárgyalhatók legyenek, ebben a cikkben általában téves fizetésről beszélünk, és alapvetően azt az esetet vizsgáljuk, amikor a fizetésre készpénzfizetés útján kerül sor.

Ezt követően térünk ki a bankszámlák közötti elszámolás útján teljesített fizetés főbb sajátosságaira. Ki a tulajdonosa a tévesen fizetett összegnek? A Kúria a BH E két kérdés — kinek a vagyonába tartozik a tévesen átutalt pénzösszeg, és mi a jogcíme az ennek visszafizetésére irányuló követelésnek — szorosan összefügg: ha a tévesen kifizetett összeg továbbra is a fizető tulajdonát képezi, akkor az nyilvánvalóan nem tartozik az adós vagyonába, a fizetőnek az összeg kiadására tulajdoni igénye van, amely igény a felszámolási eljáráson kívül elégítendő ki.

Ha viszont a fizetett összeg átkerül a fizetés kedvezményezettjének pénz és annak megszerzésének módjai, akkor a fizetőt annak visszafizetése iránt kötelmi igény illeti meg, amelyet a Cstv.

1. Elméleti alapvetés

A két kérdésre adandó válasz tehát egymással összhangban kell, hogy legyen: nem mondhatjuk egyszerre azt, hogy a fizetés eredményeként a pénz feletti tulajdonjogban nem következett be változás, de ugyanakkor az annak visszakövetelése iránti igény kötelmi jellegű hitelezői igény, vagy fordítva, hogy bár a vagyontárgy átkerült a másik fél tulajdonába, a fizető felet dologi igény illeti meg.

Pénz és annak megszerzésének módjai összeg sorsa és az annak visszafizetése iránti igény minősítése szempontjából tehát alapvető kérdés, hogy kinek a vagyonába tartozik az a pénz, amely téves fizetés révén az eredeti tulajdonostól egy másik személyhez kerül.

pénz és annak megszerzésének módjai

A Szakmai szempontból is ez a legérdekesebb kérdés, hiszen a pénz feletti tulajdonjog alakulásának speciális szempontjait érinti.

A kérdés megítélése kapcsán a Cstv. Egyrészt a számviteli szabályok szerint befektetett- vagy forgóeszköz kell hogy legyen.

A tulajdonszerzés fogalma és fajtái Tulajdonszerzés alatt azokat az eseteket értjük, amikor valamely dologra nézve tulajdoni jogviszony jön létre, tehát az adott birtokba vehető dolog felett tulajdonosi hatalom keletkezik. A származékos tulajdonszerzési mód esetében az új jogosult tulajdona az előző tulajdonon alapszik, abból származik.

A számvitelről szóló A második feltétel pedig az, hogy a vagyontárgy az adós tulajdonában kell, hogy legyen; a tulajdonjogot ebben az esetben nyilvánvalóan tágan kell érteni, hiszen az adós követelései is a felszámolási vagyon részét képezik, bár ezek szigorúan véve, a dologi jog szabályai alapján tulajdonjog tárgyai nem lehetnek.

Az itt vizsgált esetben tehát az a kérdés, hogy a polgári jog alapján kinek a tulajdonát képezi, illetve kinek a vagyonába tartozik a tévesen fizetett pénz pénz és annak megszerzésének módjai készpénz és a számlapénz : a fizetőét vagy pedig a kedvezményezettét.

Ebben a kérdésben a Fizetés készpénzátruházás útján A Ptk. A klasszikus megoldás a készpénzfizetés, sokáig a polgári jogi szabályozás központjában is ez állt. Gazdasági jelentőségét tekintve ugyanakkor lényegesen nagyobb szerepet játszik az átutalás és az egyéb, nem készpénz átadása útján megvalósuló fizetési módokörvendetes ezért, hogy az új Ptk.

Erre tekintettel mi is külön tárgyaljuk e két esetet. Az egyértelműség kedvéért megemlítjük, hogy, amint ezt az itt hivatkozott rendelkezés is mutatja, a Ptk. Wolters Kluwer Budapest, A Ptk. Ennek megfelelően, a Ptk. Az átruházással való tulajdonszerzés származékos szerzésmód, ami többek között azt jelenti, hogy a tulajdonjog megszerzésének feltétele, hogy az átruházó maga is tulajdonos legyen nemo plus iuris elve. Ebből következően, a pénz tulajdonjog tárgya lehet, pénz felett is lehet átruházás útján tulajdonjogot szerezni, továbbá a tulajdonátruházásnak pénz esetében is szükséges eleme a jogcím és az azon alapuló birtokátruházás.

A téves fizetés fogalmilag azt jelenti, hogy a fizető fél nem szándékozott a fizetett pénzösszeget átadni a másik félnek, vagy azért, mert nem állt fenn vele szemben tartozása, vagy mert kisebb összegű tartozása volt, vagy pedig, mert bár tartozott, azt most nem akarta teljesíteni. Téves fizetés esetén ezért a tulajdonátruházáshoz megkívánt mindkét törvényi feltétel hiányzik.

Egyrészt a fizetésre nem valamely érvényes, létező jogcímre tekintettel került sor, és, a látszattal ellentétben, a birtokátruházás sem valósul meg. A birtokátruházás ugyanis a Ptk. Helytálló ezért a Kúria álláspontja annyiban, hogy a téves fizetés nem tekinthető a pénz tulajdonjoga átruházásának. A tulajdonjog megszerzésének azonban nem az átruházás az egyetlen módja.

A pénz mint speciális jószág Mielőtt megvizsgálnánk, hogy az átruházás mellett milyen tulajdonszerzési módok játszanak szerepet a szóban forgó tényállás mellett, ki kell térnünk arra, hogy a pénz sajátos vagyontárgy. Sajátossága elsősorban általános csereeszköz, közelebbről fizetőeszköz funkciójából fakad.

pénz és annak megszerzésének módjai

A pénz fizetőeszköz-funkciójának érvényesülése, különösen a modern korban, a gazdaság és a társadalom normális működésének egyik alapfeltétele. Az államnak és a jognak egyik fontos feladata, hogy elősegítse e funkció teljesülését. Ahhoz, hogy a pénznek ez a funkciója hatékonyan érvényesülhessen, olyan jogi környezet szükséges, amely biztosítja azt, hogy az átruházása könnyen, gyorsan és biztonságosan megtörténhessen; a megszerzett pénz ne legyen terhelve olyan, korábbi tulajdonostól pénz és annak megszerzésének módjai dologi joggal, amely annak forgalmát korlátozza.

Nyilvánvalóan rontaná a forgalom biztonságát és ezzel pénz és annak megszerzésének módjai pénz fizetőeszköz funkciójának érvényesülését az, ha a pénz aktuális birtokosának tulajdonjogát korábbi tulajdonosok vagy más dologi jogosultak megkérdőjelezhetnék, vele szemben tulajdonjogi vagy egyéb dologi jogi igényt érvényesíthetnének.

A forgalomban nem fogadható el sem az, hogy a fizetés kedvezményezettjének vizsgálnia kelljen azt, hogy a fizető valóban tulajdonosa-e az átruházandó pénznek, sem pedig az, hogy kétséges vagy vitatható legyen a pénz birtokosának a tulajdonjoga. Fontos ezért, hogy a pénz átruházására vonatkozó szabályozás és jogalkalmazás segítse elő azt, hogy a pénz megszerzője, birtokosa a forgalomban tulajdonosként viselkedhessen, átruházás útján fizetési kötelezettségét teljesíthesse.

A pénz forgalmi funkciójának megvalósulását szolgálja az, hogy a pénzt a forgalomban egyedi sajátosságokkal nem rendelkező, helyettesíthető dologkéntkezelik. A pénz egyediséget nélkülöző, helyettesíthető jellege lényeges szerepet játszik a pénz tulajdonjogának alakulásában is.

Ingatlannyilvántartás 2., 2. Általános dologi jogi alapvetés

Ezen felül a tételes jog egyes szabályai is segítik azt, hogy a pénz megfelelően betölthesse gazdasági szerepét. Alább ezekre részletesebben kitérünk. Otthoni munka és lul tulajdonostól való tulajdonszerzés A származékos tulajdonszerzés egyik alapelve, a nemo plus iuris alól, az ingó dolgok körében érvényesül egy általános kivétel: a Ptk.

A nem tulajdonostól való szerzés, az általános szabálytól eltérően, eredeti szerzésmód Menyhárd Attila: Dologi jog. Osiris Kiadó Budapest, E szerzésmód eredeti jellege azt jelenti, hogy az átruházó jogi helyzete nincs pénz és annak megszerzésének módjai a szerző tulajdonjogára, a szerző többet tehermentes tulajdont szerezhet, mint amivel az átruházó rendelkezett.

Tekintettel arra, hogy a szerzés módja nem átruházás, az átruházásra vonatkozó szabályokat sem kell alkalmazni, így a tulajdonjog megszerzésének nem feltétele az érvényes jogcím sem. Ebben az esetben tehát nem jogcímes, hanem absztrakt tulajdonszerzésről van szó.

Hogyan lehet gyorsan pénzt gyűjteni. A pénzkeresés legegyszerűbb legális módja. Miért lehet pénzt keresni az interneten? Ma választ fogunk keresni egy nagyon tényleges kérdés - hol lehet pénzt keresni?

A pénz gazdasági funkciójával összhangban, már a korábbi Ptk. Nem orvosolja azonban az aktuális birtokos szerzése alapjául szolgáló jogcím hiányát, azaz azt az esetet, amikor a jogelőd tulajdonos volt, de a szerzésre nem érvényes ügylet alapján, hanem például tévedésből került sor. Míg a nem tulajdonostól való szerzés esetén eredeti, absztrakt tulajdonszerzésről van szó, ami vitathatatlan, tehermentes, új tulajdonjogot eredményez a szerzőnél, tulajdonostól való szerzés esetén még a jogcím megléte és rendben léte is követelmény.

A jogcím hibája meghiúsíthatja a tulajdonjog átruházás útján való megszerzését. Ezt a problémát teljesen csak az szüntetné meg, ha pénz esetén általánosan érvényesülne az absztrakt tulajdonszerzés lehetősége.

A nemo plus iuris elvének áttörése és az absztrakt tulajdonszerzés együttesen tennék lehetővé azt, hogy a birtokost kétségtelenül a pénz tulajdonosának lehessen tekinteni. A nem tulajdonostól való szerzés lehetősége azonban önmagában is csökkenti e probléma gyakorlati jelentőségét.

pénz és annak megszerzésének módjai

A tulajdonjog hiánya tehát nem akadályozza meg azt, hogy egy újabb fizetés esetén a fizetés kedvezményezettje tulajdonjogot szerezhessen. A jogcím hiánya megszakítja a tulajdonátruházások láncolatát, a további átruházások során azonban ez helyreáll. A nem tulajdonostól való szerzés szabálya tehát kellő biztonságot teremt a pénzforgalom számára.

(de lege lata és de lege ferenda)*

A továbbiakban ezt vizsgáljuk meg. Innen a történet alapvetően kétféle módon folytatódhat. Az egyik lehetőség, hogy a kedvezményezett felismeri a fizetés téves jellegét, tudatában van annak, hogy ez a pénz nem jár neki, és ennek megfelelően viselkedik: a tévesen kapott pénzt félreteszi, és megteszi a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy az visszakerüljön jogos tulajdonosához. A másik, a vizsgált kérdés szempontjából érdekes esetben a kedvezményezett vagy nem ismeri fel a fizetés téves jellegét, vagy bár felismeri, mégis úgy viselkedik, mintha az őt megilletné: a kapott pénzt sajátjaként kezeli, összekeveri saját pénzével, és azzal egyezően használja, költi a tévedésből hozzáérkezett összeget.

Eltérően fog alakulni a két esetben a kapott pénz tulajdonjoga.

Kellő elkülönítés esetén a pénz, annak ellenére, hogy a forgalomban általában helyettesíthető dolognak tekintik, megőrzi azonosítható jellegét, és fennmarad az eredeti tulajdonos tulajdonjoga.

Azonban, a kedvezményezett pénztárcájában, kasszájában, trezorjában stb. Erre a halmazra nem csak az a jellemző, hogy azon belül nem lehet tulajdonosok szerint megkülönböztetni az egyes darabokat, hanem az is, hogy be- és kifizetések eredményeként folyamatosan változik annak összege és összetétele egyaránt. A különböző pénzek összekeveredése eredményeként nem csak az egyedi azonosítás válik lehetetlenné, hanem, viszonylag rövid idő elteltével már azt sem lehet megmondani, hogy a halmazban kinek milyen összegű pénze van benne.

  1. Cikk: Téves fizetés sorsa a felszámolási eljárásban
  2. Mi a lehetőség lényege
  3. Elméleti alapvetés 1.

Az ilyen és hasonló tényállásokra azonban a jognak általában megvan a válasza. Klasszikus, már a római jogban ismert tulajdonszerzési mód a dologegyesülés, amikor különböző személyek tulajdonában lévő dolgok egyetlen, egységes dologgá válnak; nem feltétlenül kémiai egyesülés eredményeként, hanem bármely egyéb módon.

Hogyan lehet pénzt keresni R. Kiyosaki szerint

A dologegyesülés megszünteti a korábbi különálló dolgok önállóságát, és ennek szükségszerű következménye a tulajdonjogban beálló változás. Ennek tipikus esete a járulékos dologegyesülés accessioamikor a járulék a fődolog részévé alkotórészévé válik és osztja annak jogi sorsát hasonlóan ahhoz, ahogy a felépítmény osztja a telek sorsátés a járuléknak minősülő dolog bináris kincstári lehetőségek tulajdonosát kártalanítási igény illeti meg.

A dologegyesülés ritkább esete az egynemű vagy egyébként egyenrangú dolgok egyesülése amelynek egyik alesete a folyadékok összekeveredése, azaz a confusio, például a borok összekeveredése illetve a bornak mézzel való összekeveredéseamikor nem válik az egyik dolog a másik részévé, hanem tipikusan egy harmadik dolog jön létre, amely — az egyesült dolgok értéke arányában — a korábbi tulajdonosok közös tulajdonában áll.

A confusioval rokon jelenség a commixtio, a különböző személyek tulajdonában álló, egyedi, de egyediségükben nem azonosítható, így nem is megkülönböztethető, azaz helyettesíthető dolgok pl.

Ezt az esetet a római jogban megkülönböztették az egyenrangú dologegyesüléstől, azon az alapon, hogy itt elvileg az összekeveredett dolgok megőrzik eredeti formájukat, önálló létüket, ezért az eredeti tulajdonosokat továbbra is tulajdoni igény illeti meg, ennek tárgyai azonban nem az eredeti, immár egyedileg nem azonosítható dolgok, hanem azokkal megegyező fajtájú és mennyiségű dolog.

Account Options

Ma ezt a megoldást már nem fogadjuk el, tulajdoni igény csak egyedileg nem pedig fajta és mennyiség szerint meghatározott dologra irányulhat. Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest Kiemelés az eredetiben. Az összekeveredett pénzösszeg esetében tehát a járulékos dologegyesüléshez hasonló megoldás érvényesül; mintha olyan járulékos dologegyesülés történne, ahol a fődolog a pénz átvevőjének pénze, amelybe beolvad a járadékká alacsonyodó átvett pénzösszeg.

Ebben az esetben tehát már a római jog sem tartotta fenn a tulajdonjog látszatát, elismerte, hogy a korábbi tulajdonos tulajdonjogát elveszíti, és ehelyett kötelmi jogi követelés illeti meg a beolvadttal azonos összeg megfizetésére. A dologegyesülés és összekeveredés mint tulajdonszerzési mód a mai napig megmaradt mind más országok jogában angolul: mixturevagy comminglemind a magyar jogban l.

pénz és annak megszerzésének módjai

A római jogtól eltérően azonban, a hazai jogi szabályozásból hiányzik a pénzösszekeveredésére vonatkozó speciális szabály, és sem a kódex indokolása, sem pedig az imént hivatkozott kommentár nem tér ki arra, hogy ilyen esetben milyen szabály az irányadó. A pénz egyes darabjai nem különböztethetők meg egymástól, az egyes tulajdonosok pénzei felismerhetetlenek, nem azonosíthatóak be, így különböző tulajdonosok pénzeinek összekeveredése esetén az összekeveredett pénzt nem lehet szétválasztani aszerint, hogy melyiknek ki a tulajdonosa.

Eszközök és források - hol a jövedelem, hol a folyamatos veszteség

Ez dologegyesüléshez vezet, aminek a tulajdonjog alakulására is hatása kell, hogy legyen. Azonban, amint erre fentebb már kitértünk, a pénz fizetőeszköz-funkciójának hatékony érvényesülése speciális jogi megoldásokat tesz szükségessé.

A nem tulajdonostól való tulajdonszerzés szabályai mellett ezt kell szolgálnia az egyéb tulajdonszerzési módok, így különösen a dologegyesülés szabályainak is. Olyan szabályra van szükség, bitcoinokat kereső oldalak a forgalom biztonságát és hatékonyságát egyaránt szolgálja. Az ebből fakadó követelményeknek nem felel meg a dologegyesülés alapesetére kialakított szabály, amely szerint az egyesült dolog a korábbi tulajdonosok közös tulajdonába kerül.

A közös tulajdon nem nagyon egyeztethető össze a pénz felhasználási módjával kapcsolatos gyakorlati szempontokkal. A pénzt alapvetően annak elköltése, azaz elidegenítése útján lehet használni, a pénztárcánkban levő pénz egyedei bankjegyek és érmék sűrűn, szinte folyamatosan cserélődnek, összegük nő és csökken.

Amint fentebb említettük, gyakorlatilag megállapíthatatlan, hogy a tárcában lévő összegből mennyi illeti meg az egyes feleket. Emellett, az, aki az összekeveredett pénz birtokában van, kizárólagosan tud rendelkezni felette, ezért, speciális intézkedések nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan a közös tulajdon működtetése is.