Gyors tényleges kereset.
Tartalom
Emellett a névtelenség ellenére biztosan vannak olyanok, akik a valóságnál magasabb értékkel hencegtek, de ugyanígy olyanok is előfordulhatnak, akik a gyors tényleges kereset alacsonyabb számot adtak meg.
A munkatapasztalat esetében elég jól látszik a rendszerváltáskori nagy gazdasági és munkaerőpiaci visszaesés hatása, év tapasztalat után kezdenek csökkenni a fizetések. Az is felfelé torzít egy rendes országos mintához képest, hogy a budapestiek az összes válaszadó 61 százalékát tették ki, a többi régió részvételi aránya százalék között mozgott.
Ebből adódóan a budapesti értéket tekinthetjük pontosabbnak legalábbis az Index-olvasókra nézve mindenképpbár ilyen adatmennyiség esetén már a százalékos arány is több ezer válaszadónak felel meg. Az adatokból az is kijött, hogy a magánszféra sokkal jobban fizet, mint az állami, ráadásul elég nagy a különbség.
A közszférában elért Index-olvasói átlagbér mintegy 40 százalékkal alacsonyabb a piacon kapott átlagbérnél. Az állami vállalatoknál valamivel jobb a helyzet, de azért itt is van egy 25 százalékos különbség. Nem meglepő módon a magasabb termelékenységi mutatóval rendelkező ellátási láncba illeszkedő magyar multi-leányvállalatoknál magasabb keresetet lehet elérni, mint a magyar tulajdonú cégek többségénél.
Ami már eggyel meghökkentőbb, hogy a cégméret a mintánkban nem befolyásolja igazán jelentős mértékben a kereset nagyságát. Bár várakozásainknak megfelelően a nagyvállalatoknál a legmagasabb az átlag- és a mediánbér, nem sokkal van tőlük lemaradva a többi cégméret sem.
A mikrovállalkozások esetében torzító tényező lehet, hogy sok magas jövedelmű egyéni vállalkozó adta meg így az adatait, illetve hogy ezeknél az ügyvezető sokszor egyben tulajdonos is, és ez is felfelé húzza az átlagokat.
