Szókincs és olvasásértés

Bináris opciók apigon mutatója

Most azonban nézzünk távolabb, a kortársi kapitalista kultúra kritikája felé. A hatékony kultúrkritikának meg kell mutatnia a legfõbb hatalmi alakulatok és a mindennapi élet többé-kevésbé triviális esztétikája közötti kapcsolódásokat. Fel kell fednie a társadalmi viszonyok szisztematikusságát és minden érintettel szemben érvényesülõ kényszerítõ jellegét, még akkor is, amikor azon egyedi diskurzusokra, képekre és érzelmi attitûdökre mutat rá, amelyek dolga elfedni az egyenlõtlenséget és a durva erõszakot.

Szét kell zúznia a konszenzus egyensúlyát azzal, hogy éppen arra világít rá, hogy pontosan mi a társadalmi konszenzus tárgya, arra, ahogyan a társadalom tolerálja a tolerálhatatlant.

Az ilyen kritika nehezen szervesül a gyakorlattal, mivel két ellentétes szinten kell mûködnie: egyrészt megfelelõ mélységben kell megértenie a társadalmi folyamatok komplexitását ahhoz, hogy meggyõzhesse a kutatókat, akiknek specializált tudására szüksége van, ugyanakkor a következtetéseit kellõen feltûnõ módon kell kifejezésre juttatnia ahhoz, hogy befolyással lehessen azokra, akiket leírni gondol — azokra, akiknek a viselkedésén a status quo átalakulása függ.

Ilyesfajta kritika létezett képletek az opciók kiszámításához közelmúltban; intellektuális fókusszal szolgált a hatvanas és hetvenes évek erõteljes és kiterjedt elégedetlenségének, segített az egész rendszer átalakításában.

Mára, úgy tûnik, nyoma veszett.

Szókincs és olvasásértés

Az esztétikai dimenzió többé nem tûnik fel úgy, mint ostromlott híd a psziché és a társadalom objektív struktúrái között. Mintha elveszítettük volna a tagadás ízét, egy 1. Újraközlés a szerzõ szíves engedélyével. A Társadalmi Világfórum World Social Forummelyet elsõ ízben Porto Alegrében rendeztek meg ben, szimbolizálja az elfordulást a neoklasszikus, vagy befektetõi nézõpontú supply-side gazdaságelmélettõl.

További erõteljes szimbólum-értékkel bírnak Joseph Stiglitz közgazdász nyilvános vádjai egykori munkaadóival, a Világbankkal, illetve még jellemzõbben a Nemzetközi Valutaalappal IMFa neoklasszikus doktrína legfontosabb nemzetközi szervével szemben rendszerellenes kritika ambícióját.

A helyén nem találni mást, mint az angol-amerikai cultural studies lakóhelyi munka transzkripciós címek óvadék nélkül variánsait — mely lényege szerint igenlõ stratégia, eszköz, amely hozzáadott értéket termel, ahelyett, hogy értéket vonna el.

Ma a cultural studies történetével érvelhetünk a tagadás megújítása, az ideológia-kritika mellett. Ötvenes évek végi feltûnésekor a brit cultural studies megpróbálta a feje tetejére állítani a különbözõ esztétikai hierarchiákat, ahogy az irodalomkritika kifinomult nyelvezetét munkásosztályos gyakorlatokká és formákká alakította. Ez a megközelítés nagymértékben kitágította a bevett kutatási tárgyak és akadémiai stílusok körét, s ezzel valóságosan hozzájárult a népnevelés ideáljához.

Ezt a fogalmat eredetileg arra használták, hogy egy olyan modell szerint tárják fel a domináns üzenetek munkás-olvasatait, amely még az osztálytudat alapján állt. Ily módon pedig legitimált egy új, transznacionális fogyasztói ideológiát. Hogyan lehet ma a kultúrkritika újra hatékony? Egy ideáltípus megkonstruálása mellet fogok érvelni, amely képes felfedni a társadalmi hatalom keresztezõdéseit a belsõ erkölcsi diszpozíciókkal és erotikus késztetésekkel. A cultural studies rövid történetét — mint kezdetben népnevelési mozgalom, majd késõbbiekben a saját gyökereinek és lehetõségeinek egyre elméletibbé váló kutatása — lásd Williams The Future of Cultural Studies ill.

The Uses of Cultural Theory c. A fordulat egyértelmû, ha a cultural bináris opciók apigon mutatója az amerikai bináris opciók apigon mutatója piacra történõ tömeges exportját tekintjük, melynek elsõ lépése Grossberg és mások antológiájának beemelése volt.

Philos /3–4 by philos - Issuu

Az ideltípus módszertani eszközét Max Weber fejlesztette ki Protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. Brian Holmes lis valutától való abszolút függésére.

Ugyanakkor utal számos nagyon is pozitív képre, mint a spontaneitás, a kreativitás, az együttmûködés, a mobilitás, az egyenrangúságra épülõ viszonyok, a különbözõség értéke, a közvetlen tapasztalatra való nyitottság. Aki közel érzi magát a hatvanashetvenes évek ellenkultúrájához, nyugodtan elmondhatja, hogy ezek bizony a mi kreációink, amelyek azonban egy új hegemónia torz tükrének a fogságába estek. Jelentõs történelmi erõfeszítést követel mindannyiunktól, hogy a kortársi társadalom egészségtelensége tolerálható legyen.

alapvető opciós stratégiák

A továbbiakban tekintsünk vissza a közelmúlt történelmére, hogy meglássuk, hogyan artikulálódott a második világháború utáni években egy hatékony kultúrkritika, elõbb szellemi, majd társadalmi síkon. De azt is látni fogjuk, hogy a jelenlegi uralmi bináris opciók apigon mutatója részben éppen abból következnek, hogy ez a kibomló kritika képtelennek bizonyult elkerülni, hogy a kortárs kapitalizmus magába olvassza.

Szókincsháló Szótár

A háborút követõ idõszak paradigmatikus kultúrkritikai példája az Institut für Sozialforschung — a másképpen Frankfurti Iskolaként ismert autonóm tudományos szervezet. Az iskola munkásságát a freudo-marxizmus formulájával foglalhatjuk össze a bináris opciók apigon mutatója.

De mit is jelent ez? Ha újra megnézzük a szövegeket, azt találjuk, hogy az intézet már ban a tekintély pszicho-szociológiai struktúrái körül építette fel uralom-elemzését.

Uploaded by

A család feletti apai tekintély hanyatlása, és a társadalmi intézmények növekvõ szerepe a gyermek személyiségének kialakításában olyan folyamatként kerültek bemutatásra, mint amely kéz a kézben halad a liberális, patrimoniális kapitalizmus felszámolódásával, amelynek árnyékában a tizenkilencedik századi burzsoá tulajdonos még közvetlenül ellenõrizte az örökölt családi tõkét.

A huszadik századi monopolkapitalizmusban a hatalom a magánszemélyektõl szervezett, személytelen testületekhez vándorolt. A tekintélynek való mazochisztikus alárendelõdés Erich Fromm által leírt pszichés állapota elválaszthatatlan volt az új ipari kartellek mechanikus rendjétõl, illetve azon képességüktõl, hogy az egyéneket integrálják a tömegtermelési rendszer komplex technológiai és szervezési láncolataiba.

Azonban hatékony rendszerellenes kri- A rugalmas személyiség: egy új kultúrkritika felé tikájuk nem kristályosodhatott volna ki a központi tervgazdaság elemzései nélkül, amelyek azt az as évek gazdasági válságára adott társadalmi és politikai válaszként értelmezték.

Az új rendszer nem más, mint a menedzseri kapitalizmus, ahol a termelés és az elosztás viszonyát a központilag tervezõ állam kalkulálja. Az elmozdulás mértékét nemcsak a náci fennhatóságú német ipari kartellek, de a szovjet ötéves tervek és az amerikai New Deal is mutatta, megelõlegezvén a Keynes-i jóléti államot.

  • Nemzetközi szerkesztőbizottság: Dr.
  • Peak Oil Egy Korszak Vége - Index Fórum
  • Mese az utolsó elbukott baloldali esélyről - Varánusz
  • Mindenki íróasztalára kívánkozik, akit bánt nyelvünk egyre gyorsuló rombolása és aki már elhatározta, hogy a magyar nyelv védelmét saját magával kezdi, ezentúl fokozottabban odafigyel saját nyelvhasználatára és mélyebben merít ősi szókincsünkből, mint eddig.

Az elemzés központjában újra csak az autoritás fogalmát találjuk. Ma leginkább a kultúripar elméletére és kritikájára emlékszünk lsd.

Magyar etimológiai nagyszótár (Tótfalusi István)

A könyv, amelyet egy négytagú kutatócsoport — köztük Adorno — írt Horkheimer irányítása alatt, kísérlet volt arra, hogy a szociológia statisztikai módszereit alkalmazzák a fasisztoid karakterstruktúra tapasztalati beazonosítására. A korábbi tekintély-tárgyú tanulmányokkal egybecsengve ezek a vonások egy olyan családstruktúra viszonylatában jelentek meg, amelynek fõ vonása már nem a patriarchális erõ, hanem a gyengeség, ami arra vezet, hogy a szülõk színlelik a gyermekeikkel szembeni fölényt, amely valójában már átszállt a társadalmi intézményekre.

Címkék: összefogás ellenzék választás Egyszer volt, hol nem volt, élt egyszer egy háromkirályok. Éldegéltek maguknak a Balkán sarkán, vitatkoztak naphosszat, tépték, marták egymást ahol és ahogy csak lehetettérték alapon nyilván, mert az egyseggű háromkirályok másképp nem is tudják. Fogadkoztak erősen, hogy ők aztán azzal a három fejükkel megdöntik a despotájuk uralmát jól, csak lennének valakik elég létszámban, akiknek elég a szögegyszerűségű szlogen: despota vagy demokrata?! Apró, pici, de nem jelentéktelen probléma, hogy hármuknak együtt nem volt annyi eszük, hogy a közkutatások adataiból rájöjjenek, a szögegyszerű szlogen tömeget nem vonz, de arra tökéletesen alkalmas, hogy a kezdetben más nyelvet beszélő fejet támogató tizenvalahány százalékot öt százalék környékére csökkentse A Nagy Alkudozással.

Cliff-nél ; mindazonáltal a továbbfejlesztett fogalmat a Frankfurti Iskola, kisebb változtatásokkal, a Nagy Gazdasági Világválságot követõ valamennyi központilag tervezett gazdasági alakulatra alkalmazta. Brian Holmes A tekintélyelvû személyiség a csúcspontja egy ideáltípus akaratlagosan programozott, interdiszciplináris konstrukciójának. Az ideál-típus lényegében a társadalmi bináris opciók apigon mutatója polémikus képe, amely a kritika különbözõ formáinak mutathat utat, illetve strukturálhatja azokat.

A különbözõ kritikai álláspontok egybefogásának képessége az ideáltípus kulcseleme, amelynek fontossága messze túlmutat a kérdõív-tanulmányban alkalmazott statisztikai módszerekén. Adorno retorikai és esztétikai stratégiái például csak a tekintélyelvû személyiség dúsan strukturált képével szemben bevetve kerülnek erejük teljébe.

A szociálpszichológiának a tekintélyelvû személyiséggel kapcsolatos megállapításai õket igazolják. E típus alapjellemvonásai közé tartozik a konformizmus, a közvélemény és a társadalom megkövesedett homlokzata iránti tiszteletet, valamint az ellenállás minden olyan hatással szemben, amely megzavarja a rendjét, illetve olyan tudattalan belsõ elemeket idéz meg, amelyek létét nem lehet beismerni.

Ilyen körülmények között Beckett vagy Schönberg töredezett, rejtélyes formái több politikai jelentõséget hordozhatnak, mint bármiféle kollektív tüntetési felhívás valamely ügy mellett. Egyszerre irányulván a megelégedett individualizmus gyenge belsõ harmóniája és egy kizsákmányoló rendszer jóval erõteljesebb totalizáló hatásai ellen, az esztétikai forma Adorno víziójában egyfajta tiltakozóerõvé lesz azáltal, hogy elutasítja a valódi ellentmondások hamis feloldását. Jóval bináris opciók apigon mutatója azt meglátni, hogy egy összehangolt kritika hogyan vezetheti a társadalmat a valódi ellenálláshoz.

A legfontosabb figura ebben a tekintetben Herbert Marcuse, akinek es Az egydimenziós ember címû könyve nemzetközi bestseller lett, különösen Franciaországban. De ez csak azt mutatja, hogy Marcuse, a maga közvetlenül forradalmi hozzáállásával, egyfajta jelképpé vált, melyben összefutott a tekintélyelvû állam, az ipari fegyelem és a tömegmédia kritikája. A kritika a televíziót nevezte meg a kapitalizmus legfõbb propaganda-eszközeként, kezdve az amerikai Vance Packard es The Hidden Persuaders Rejtett rábeszélõk címû könyvével, majd immár jóval radikálisabban Barthes Mitológiák-jával, és mindenek elõtt Debord mûvével, A spektákulum társadalmá-val.

Ivan Illich és Paul Goodman az iskolarendszert támadják, mint a társadalmi idomítás központi erejét, R. Essay on Liberation címû, közvetlenül 68 után írott szövegében Marcuse egyenesen egyfajta tömeges csak online pénzkeresés valós módjai hirtelen megjelenésérõl beszélt — amely, úgy vélte, összekapcsolódhat a rasszosodott amerikai lumpenproletariátus lázadásával, illetve egy széleskörû felkeléssel a Bináris opciók apigon mutatója Világban.

hol és f pénzt keresni

Nem gondolom, hogy mindez a felforgató tevékenység közvetlenül kötõdne a Frankfurti Iskola munkásságához. Persze, ez csak annak igazolása, ami amúgy is nyilvánvaló. Az eddigiekben igyekeztem megvilágítani egy olyan hatékony rendszerellenes mozgalom intellektuális hátterét, amely egyszerre irányul a kapitalista produktivizmus kulturális, illetve a szubjektumra kifejtett hatásai ellen.

Ez a 68 májusi falfelirat minden erotikájával a rendszerellenes kritika eddig általam nem említett, pozitív tartalmára is utal: nevesül az egyenlõség és a társadalmi egység, az osztálymegosztottság eltörlésének vágyára. Az as radikális diákság alapvetõ követelései az önirányítás és a közvetlen demokrácia megvalósítása voltak, s egyben ez volt baloldali ideológiájuk messze a legveszedelmesebb vonása.

Minden külsõdleges hatalom eltörlése — Közvetlen és totális demokrácia — Döntés és végrehajtás gyakorlati egyesítése — Küldöttek, akik bármely pillanatban viszszahívhatók azok által, akik meghatalmazták õket — A hierarchia és a független szakosodványok eltörlése — A szabaddá tett élet valamennyi feltételének tudatos kezelése és átalakítása — Folytonos kreatív, tömeges részvétel — Nemzetközi kiterjedés és koordináció.

Molnos Angéla - Magyarító könyvecske

Ezek a jelenlegi követelmények. Ezt jelenti az önirányítás. Egy Brian Holmes polgárok valódi részvétele a politikai akaratformálás folyamataiban, azaz a lényegi demokrácia, tudatosíthatja az adminisztratív eszközökkel társadalmasított termelés és az értéktöbblet állandó privát kisajátítása és használata közti ellentmondást.

Vagyis, végül milyen módon tették a hatvanas évek elfogadhatóvá a kilencvenes éveket? Oszd meg és tőzsdén kívüli és cserelehetőségek a magadévá 10! Példák tömegén keresztül mutatja meg, hogy a hatvanas évek lemorzsolódott középosztálybeli fiataljainak vágyai hogyan váltak hirtelen piaci áruvá. Elkerülvén valamiféle szimpla manipulációs elmélet csapdáját, Frank azzal a következtetéssel zárja gondolatait, hogy a dologban részt vett hirdetési szakembereknek és divattervezõknek elemi érdeke volt a rendszer átalakítása.

A stilisztikai Harvey 25, A rugalmas személyiség: egy új kultúrkritika felé kooptáció krónikáján túl még meg kell magyaráznunk az új gazdasági rend egyéni mozgatórugóinak, ideológiai önigazolásainak és komplex társadalmi- technikai funkcióinak keresztkapcsolatait. Kiindulópontnak választhatjuk Piore és Sabel gazdaságelemzõk néhány szuggesztív megjegyzését, a The Second Industrial Divide A második ipari vízválasztó, címû munkából.

Korunkban körvonalazódott egy harmadik válság: a hetvenes évek elhúzódó recessziója, kicsúcsosodván az as és es olajsokkban, amelyet az egész évtizeden áthúzódó munkavállalói nyugtalanság kísért. Ilyen pillanatokban látszólag a lehetõ legeltérõbb természetû társadalmi konfliktusok határozzák meg a technológiai fejlõdés további irányát a következõ évtizedekre.

Jóllehet az ipari szakemberek, munkások, politikusok és értelmiségiek esetleg csak homályosan vannak tudatában annak, hogy technológiai választások állnak elõttük, tetteikkel és döntéseikkel mégis meghatározzák a jövõ gazdasági intézményeit.

Az ipari vízválasztók adják tehát a hátteret vagy a keretet a rájuk következõ regulációs válságokhoz. Az új stratégia elfordul bináris opciók apigon mutatója háború utáni évek központosított gazdaságtervezésétõl; kis, független termelõegységekkel halad elõre, amelyek jól képzett munkaerõt és több felhasználású eszközkészletet alkalmaznak, illetve viszonylagosan spontán együttmûködésre törekszenek a többi hasonló teammel, hogy alacsony költségszinten és naprakészen alkalmazkodhassanak a gyorsan változó piaci kereslethez.

Ezek a vállalkozások, úgy tûnt, visszatértek a tizenkilencedik századot jellemzõ, iparosok közötti szociális viszonyokhoz, mielõtt még az elsõ ipari vízválasztó elvezetett volna az ipari gépparkok bevezetéséhez és a tömegtermelési rendszerhez A valóság Ezek a hivatkozások bináris opciók apigon mutatója kációk.

Miféle konfliktusok tették tehát a számítástechnikát és a távközlést a hetvenes évek recessziója után elindult gazdasági fejlõdés új hullámának központi termékévé?

bitcoin betétek kamatokkal

Hogyan befolyásolták ezek a konfliktusok a munkavállalókat, a menedzsmentet és a fogyasztási módokat? Mely társadalmi csoportok integrálódtak a rugalmas kapitalizmus új hegemóniájába és hogyan?

Melyek lettek elutasítva vagy erõszakosan kizárva, és hogyan tették elfogadhatóvá ezt az erõszakot? Fenti kérdésekre mindezidáig a legszuggesztívebb válaszokat Luc Boltanski és Eve Chiapello Le nouvelle esprit du capitalism Az új kapitalista szellem címû, ben megjelent könyvében találjuk.

Piore és Sabel természetesen jól látták a programozható gyártóeszközök szerepét a rugalmas termelésben A továbbiakhoz lásd: Ezt a típusideált nem kötik szisztematikusan egy új szociálpolitikai rendhez és termelési-fogyasztási módhoz, és nem is ragadják meg teljes mélységében kétértelmûséget, amelyre a fl exibilis típust hatvannyolcas gyökerei determinálják; azonban tökéletes leírását adják az ideológiának, amely azért jött létre, hogy semlegesítse ezt a kétértelmûséget.

A rugalmas személyiség: egy új kultúrkritika felé a fontossága sokat nõtt, miután a jóléti állam egyetemei megemelték a közmûveltség szintjét. Boltanski és Chiapello a as zavargásoktól indulva — mikor is a critique sociale szövetségre lépett a critique artiste-tel — követik a nagyobb francia társadalmi csoportok sorsát.

Much more than documents.

Megmutatják, hogy a munkavállalók legszervezettebb frakciója elõzmények nélküli gazdasági elõnyökhöz jutott, még ha ezt követõen fokozatosan újraszervezték is a termelést, illetve kihelyezték azt a szakszervezeti ellenõrzés és állami szabályozás hatálya alól. Ugyanakkor azt is megmutatják, ahogyan a fiatal, feltörekvõ menedzseri osztály, akár még az egyetemeken, vagy a vállalkozói ranglétra alsóbb fokain, a legfontosabb tényezõvé lett a tekintélyelvûség és a bürokratikus személytelenség mûvészi kritikájában.

Boltanski és Chiapello könyvének erõssége, hogy világossá teszi, hogyan tudott a network szervezeti alakzata mágikus válasszal szolgálni az ötvenes-hatvanas évek rendszerellenes kultúrkritikájára — mágikus válasszal, legalábbis a feltörekvõ menedzseri osztály számára. Miben áll hálózati szervezés és termelés társadalmi és esztétikai vonzereje?

Elsõsorban is gyengült a merev, tekintélyelvû hierarchia nyomása azáltal, hogy kiküszöbölõdött a fordista vállalkozás komplex középvezetõi ranglétrája, és lehetõség nyílt a hálózat tagjai között az egyéni kapcsolatokra épülõ rugalmas rendszer kialakulására.

Másodszor, a hálózat bátoríthatja bináris opciók apigon mutatója spontán kommunikációt, a kreativitást és a relációs fluiditást mint a termelékenység és a motiváció eszközeit, s ezzel megszûnik a személytelen, racionalizált folyamatok elidegenítõ hatása. Harmadszor, lehetségessé, sõt, követelménnyé válhat a kiterjesztett mobilitás, amennyiben a munkaeszközök miniatürizálódnak, sõt, tisztán mentálissá válnak, s így a munkavégzés a telekommunikációs csatornákon keresztül is lehetséges lesz.

Negyedszer, csökken a termék-sztenderdizáció — a tömegtermelési mód individuális elidegenedésének legláthatóbb jegye — súlya, azzal, hogy olyan kisméretû, sõt, mikro-termelési hálózatok jönnek létre, amelyek kisszériás fogyasztási cikkeket gyártanak, vagy személyre szabott szolgáltatásokat végeznek. Fenti elõnyöket összefoglalandó azt mondhatjuk, hogy a hálózati szervezõdés visszahelyezi a fogyasztót — azaz a professzionális fogyasztót prosumer — önmaga tulajdonába, míg a hagyományos cégek igyekeztek megvásárolni az énjüket, mint munkaerõárut.

Immár nem kényszerítõ fegyelemrõl, hanem egy új típusú, belsõvé tett elhivatottságról van szó; minden egyes projekt Burkhardt és C. Brian Holmes egy-egy hívó szó a kreatív önkiteljesítésre, és mostantól ez formálja és irányítja az alkalmazottak viselkedését. Kezd eltûnni az bináris opciók apigon mutatója határvonal termelés és fogyasztás között, és eltûnni látszik az elidegenedés is, amint az egyének arra törekszenek, hogy keverjék egymással a munkát és a szórakozást.

Érthetõ, hogy a Thomas Frank által jellemzett fiatal reklámszakembereknek és divattervezõknek elemi személyes érdekük fûzõdött a hierarchia fellazításához. De a networker örömteli önbirtoklásának és önirányításának van egy ideológiai elõnye is: azzal, hogy választ ad 68 májusának követeléseire, ez lesz a tökéletes legitimációs érv amellett, hogy a kapitalista osztály folytassa a jóléti állam nehézkes, bürokratikus, elidegenítõ, haszon-elszívó struktúráinak — egyben tehát a munkásosztály társadalomkritikán keresztül elért legfontosabb történelmi eredményeinek — lebontását.

Az elidegenedés esztétikai kritikájának kooptálásával a hálózati vállalkozás kultúrája képes volt a munkásmozgalom fokozatos kiszorítására és a szociális programok lebontására. Mikor volt a modernizmus? A rugalmas személyiség: egy új kultúrkritika felé termelõi apparátust, hogy fogyasztói mézesmadzagokat és lelkesítõ karriereket kreáljon a potenciálisan forradalmár menedzserek bináris opciók apigon mutatója értelmiségiek lojalitását visszanyerendõ.

Harvey evvel a fogalommal nemcsak az új munkafolyamatok struktúráját és fegyelmi rendjét írja le, de egyben a személyre szabott, gyorsan elavuló termékek formáját és élettartamát, valamint az új, illékonyabb fogyasztási módokat is, amelyeket a rendszer promotál A kortársi kultúrkritika szükségleteinek megfelelõen az átalakulás lényegi elemeként kell felismernünk a szerepet, amelyet a világszerte high-tech sweatshopokban elõállított kompjúterek és a kapcsolódó távközlési milyen lehetőségek vannak időben játszottak a folyamatban.

Bináris Opciók 60 sec' pozícióépítő stratégia 1. videó

A kompjúter technikai értelemben nem több, mint egy számológép, amely a lehetõ legmerevebb rendezõelvek alapján mûködik, társadalmi használata mégis egyfajta kép- és nyelvgépezetté tette: produktív eszközévé, kommunikációs vektorává és elengedhetetlen vevõkészülékévé az anyagtalan javaknak és a szemiotikus, sõt érzelmi szolgáltatásoknak, melyek ma a gazdaság vezetõ szektorát adják.