Viccelődve az interneten befektetés nélkül, Tévés piaci körkép, 3. rész | Ipsos
Tartalom
Úgy tűnik, jövőre zömmel hatórás foglalkoztatás lesz az önkormányzatoknál nettó 38 ezer forintért - sok helyen már ennek is örülnének. Pedig a közmunka nemcsak normális megélhetést, perspektívát sem ad.
Roubini ezt sem hagyta szó nélkül: Kínától ez egy nagy nulla
Magyar Narancs: Év elején a legtöbb településen nincs közmunkaprogram: a január elejétől március elejéig tartó néhány hét évek óta a legnehezebb időszak a közmunkából élő családoknak. Úgy tűnik, ezt a problémát idén sem sikerült orvosolni. Kulinyi Márton: Igen, és a jelenség sajnos nem új, mondhatni, kormányfüggetlen, bár tény, hogy ben már megjelentek az éven átnyúló közmunkaprogramok. Az önkormányzatoknál, illetve a helyi programoknál viszont év végére kifut a közmunkaprogram, és február előtt nemigen indul új.
Addig az illető a 48 ezer forintos bér helyett a 22 ezer forintos "segélyt" kapja, míg el nem indul újra a közfoglalkoztatás.
Csakhogy a legtöbb önkormányzatnál karácsony előtt megáll az élet, és január közepéig nem is indul újra. MN: Tavaly jelent meg az ombudsman jelentése a közfoglalkoztatásról, amire nemrég reagált a területért felelős Belügyminisztérium BM. Mennyire veszik figyelembe az ombudsman észrevételeit?
Dudar végnapjai: Bánya csak egy van
Fotó: Sióréti Gábor KM: októbere óta több kísérlet is volt, hogy a kormány szereplői újrafogalmazzák a közfoglalkoztatás tényleges irányát.
Problematikus, hogy a célmeghatározás még az elmúlt néhány hónapban is többször változott - igaz, a tendencia jónak mondható.
Jópofa poénokat lehetne írni róluk, amint olvassák a Világgazdaság hétfői számát, benne a lencsehegyi bányászok sztrájkkészülődését hírül adó cikket. A lerakódott kosz megkeményíti vonásaikat, a viccelődés inkább lenne tahóság, mint humor. Fél órával később már megfürödve látjuk őket, szénpor és mocsok nélkül is ugyanolyanok a vonásaik.
Az ombudsman jelentésének több elemére válaszolt eddig a minisztérium. Az első állítás, amelyben eddig is egyetértett minden oldal, hogy a közfoglalkoztatás nem válthatja ki a közalkalmazotti munkaviszonyt.
Ez eddig is jogszerűtlen volt, ezt a minisztérium válasza is megerősíti, és a rossz gyakorlatokat az ellenőrzés fokozásával kívánja kiszűrni. Kérdés persze, hogy ez mennyire lehet eredményes, hiszen eddig is ellenőrizhették az érintett munkáltatókat, mégis elég gyakorivá vált a költségkímélő közmunkában történő visszafoglalkoztatás - az ombudsman egyik jelentése szerint például épp a BM egyik intézményénél.
Az osztalékaim beérkezése. Bőven voltak még ehhez hasonló történeteim, és egyértelműen állíthatom, hogy az ilyenek tereltek az osztalékfókuszú részvénybefektetés nyugodtabb vizei felé. Azt a döntést hoztam, hogy az alább részletezett befektetési konstrukció mögött álló szolgáltató korábbi fenyegetése ellenére is megosztom a sztorit annak konkrét, összegszerű részleteivel, mert a tanulságok sokak számára érdekesek lehetnek.
A második észrevétel a romákat érintő esélyegyenlőségre vonatkozik. Elég sok bejelentés érkezett, hogy a közfoglalkoztatás egyfajta fegyelmező funkciót inkább érvényesít a romákkal, mint a nem romákkal szemben. MN: Ez pontosan mit jelent?
Meglepetés nélkül - mindenki ugyanarra szavazott (2.)
KM: A gyakorlatban a polgármester azzal is tud büntetni, ha nem hív be valakit közmunkára, meg azzal is, ha olyan munkát ad, amit az illető nem vagy csak nem megfelelően tud elvégezni - amiért aztán kirúghatja, és még a segélyét is elveszi.
Lehet, hogy ez valóban erősen etnicizált probléma, de szerintem itt nem az a legfontosabb, hogy a közfoglalkoztatás örvén el lehet járni a romákkal szemben, hanem az, hogy általában el lehet járni bárkivel szemben - tehát, hogy a polgármester bármilyen személyes szempontok érvényesítésére fel tudja használni a közmunkát.
MN: A heti bérkifizetés mindenki által kritizált rendszerén miért nem változtatnak? KM: Számtalan információ utal arra, hogy a heti bérkifizetés épp az eredeti célok szempontjából diszfunkcionális.
A heti nyolc-tíz ezer forint, amit a levonások után a legtöbben kapnak, lényegében lehetetlenné teszi, hogy a bérből fizessék ki a rezsit. És hiába bizonyosodott be, hogy a heti bérkifizetés szinte a rendszer összes szereplőjének rossz, a döntéshozók környezetéből eddig valamiért senki nem merte kezdeményezni a változtatást.
Örvendetes viszont, hogy a BM végre belátja: képzéseket kell szervezni nemcsak a közfoglalkoztatásban részt vevőknek, de a közfoglalkoztatás-szervezőknek is. MN: Ez miért fontos?
KM: Egyetlen példát mondok: egy kisváros önkormányzata a foglalkoztatás szervezésére - más lehetőség híján - felvett egy közhasznú dolgozót a Start program keretében.
A Start programban viszont nem lehetett ilyen munkakört meghatározni, ezért mint kertészeti betanított munkást vették fel. Így aztán ez a betanított kertész státuszú hölgy az, aki a jelentkezőkkel először beszél, tőle kapják az első információkat, és ő csinálja az első interjút is - a rendszer így nyilván nem fog optimálisan működni.
Extrémnek tűnő példa - holott egyáltalán nem az.
Az ehhez hasonló megoldások szükségszerű következményei annak a rendszerszervezési és igazgatási átgondolatlanságnak, ami az egész nagyüzemi közfoglalkoztatást jellemzi. Az egész rendszer alapjaiban hordozza a jogszerűség és a célszerűség kikerülhetetlen kudarcát. MN: Pusztán szervezési kérdés ez? KM: Természetesen elvi jellegű okai is vannak a rendszerszerű problémáknak. Ha a közfoglalkoztatás célja a dolgozók munkaerő-piacon szükséges készségeinek fejlesztése, és ezáltal a munkaerő-piacra való visszatérés segítése, akkor a program az emberre koncentrál - mellesleg teremthet értéket is.
A Start programoknál viszont kimondott cél, hogy ezer ember termeljen - itt tehát a sokszor emlegetett értékteremtő munkát helyezték középpontba. És ha az a foglalkoztatás célja, hogy termeljenek - a nagy létszámú foglalkoztatási szövetkezeteknél nagyüzemi alapon - akkor vidéken, ahol a programok zöme folyik, nem nagyon lehet mást csinálni, mint hogy előveszik a régi veszteséges téeszeket, és tőke és befektetés nélkül elkezdik ott dolgoztatni az utcáról összeszedett embereket.
Könnyen belátható, mi lesz ennek a végeredménye.
"Tőke és befektetés nélkül"
MN: A Belügyminisztérium szerint a közfoglalkoztatottak minimum 15 százaléka visszatér az elsődleges munkapiacra. KM: Ezek teljesen megalapozatlan számok, ezt ugyanis sajnos nem méri senki. A foglalkoztatási szolgálatok legfeljebb azt látják, hogy ki az, aki kikerült a rendszerből - viccelődve az interneten befektetés nélkül könnyen lehet, hogy az illető nem azért nem jelentkezik ismét, mert elhelyezkedett, hanem mert megelégelte a méltatlan körülményeket, a kiszolgáltatottságot, a méltatlan bért.
Még az Út a munkához program kapcsán készült számítások is inkább becslések voltak. Nagyjából kettő és öt százalék közé tették az elsődleges munkapiacra visszatérők arányát - vagyis nincs kimutatható hatása a közfoglalkoztatásnak.
Sőt több kutató szerint az még viccelődve az interneten befektetés nélkül is az elsődleges munkapiacra való viszszatérésnek. MN: Vannak térségek, ahol nincs hová visszatérni, mert nincs munkaerő-kereslet, és belátható időn belül nem is lesz.
Megtalálták a pilisszántói kislányt
Vannak viszont olyan szociális vállalkozások, amelyek hosszú évek óta jól működnek. Ez vajon nem lehet sikeres formája a közfoglalkoztatásnak?
- alapblog | Befektetés minden mennyiségben
- Rendelj innen, hogy az elkallódó tárgyaid visszajussanak!
- Meglepetés nélkül - mindenki ugyanarra szavazott (2.) - ciklamenvendeghaz.hu
- Kereskedési robot fogadás
- Pullback bináris opciós stratégiák
- COVID Interjúsorozatunkban a vezető hazai tévétársaságok felsővezetőit kérdezzük meg, hogy miként sikerült reagálni a járvány következtében kialakult piaci helyzetre.
- Áttekintem a bináris opciókat
Mai programok KM: A már régebb óta - sok nehézség közepette - működő szociális szövetkezetek némi állami segítséggel föl tudtak volna venni néhány embert, hogy fél-egy évig foglalkoztassák őket - ennek viccelődve az interneten befektetés nélkül lenne is hozadéka. A száz-kétszáz főt foglalkoztató szövetkezetek viszont, amelyekben a közfoglalkoztatottak százszázalékos bértámogatást kapnak, inkább kiszorítják a piacról a kisvállalkozásokat, illetve a helyi kistermelőket.
A belügyminisztériumi anyagból az derül ki, hogy a problémát felismerték - kár, hogy csak most, hiszen belátható volt, hogy az a százmilliárdos nagyságrendű fejlesztés, ami eddig a Start mintaprogramok keretében zajlott, szükségszerűen ezt az eredményt fogja hozni.
Hogy milyen tényleges változásokat eredményez majd ez a felismerés, azt még nem lehet tudni, hiszen a legújabb meghirdetett irány változatlanul az "értékteremtés" fontosságáról beszél. MN: Hosszabb távon fenntarthatóak-e ezek a mostanában létrejövő foglalkoztatási termelő szervezetek? KM: Ezeknek a szövetkezeteknek nem kell hosszabb távú üzleti tervet készíteni, a fenntarthatóságot senki nem kéri számon az állam részéről.