Áttört keresetek ezen a csúnya interneten, Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 3. [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK]

Ezen indulatokra a kormányoknak a nyugati világban is reagálniuk kell. Óvatosan persze.

Benedek Elek: Magyar mese- és mondavilág 3. [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK]

Sebők Miklós London A válság okán kiüresedett zsebű átlagember mindenütt hajlamos a legkézenfekvőbb szereplőben megtalálni dühének célpontját: a bankárokban és a "spekulánsokban". A pénzre szűkre húzott, gyanakvó szemekkel néznek. Aki pedig kezeli, azt becstelennek tartják, mindaddig, amíg be nem bizonyítja, hogy nem az" - írta John Kenneth Galbraith az es tőzsdekrachról. Nyolcvan év elteltével az újabb válság újra felszínre segítette a nagy kanadai-amerikai közgazdász által leírt közhangulatot: a számos vérlázító eset után ismét a bankárok léptek elő első számú közellenséggé.

A hochburzsoáziára hangszerelt, milliárd dolláros piramisjátékával Bernie Madoff minden bizonnyal ott van a dobogón; de sorra színre lépnek az új trónkövetelők, például az FBI legfrissebb áldozata, a mélybe az általa kitartott angol krikettvilágot is magával rántó Allen Stanford.

A NÉMA GYERMEK.

A kép persze zavaros - de az általános válság mellett személyes balsorsukért is felelősöket kereső közemberek nem disztingválnak. S a bírálatra tálcán kínálják magukat nemcsak a köztörvényes-gyanús elemek, de a "pusztán" morálisan kétes tettek elkövetői is. Ráadásul a kettő között nehéz egyértelmű határt húzni.

Jelentkezők azért akadnak: New York állam főügyésze például - az értékpapír-piaci szabályok megsértését gyanítva - a Merrill Lynchet bekebelező Bank of America vezetőjét faggatta a napokban a néhai befektetési bank 3,6 millió dolláros bónuszkifizetéséről. A "morálisan kihívásokkal küszködők" csoportjába tartoznak az AIG biztosítótársaság vezetői is, akik a bukás után több százezer dolláros golfpartikba, vadászatokba és egyéb dorbézolásokba ölték bánatukat; ezek még azután is javában folytak, hogy tavaly október végén folyósították a pénzügyi mentőcsomag első részleteit.

De az amerikai közvélemény szemében nem áll jobban egyetlen Wall Street-i cég sem: miután a tavalyi "sikeres" ügymenetért munkavállalóikat összesen 18,4 milliárd dolláros jutalommal honorálták, még olyan extra kiadásokra is futotta, mint a Bank of America 10 millió dolláros Super Bowl partija.

A büntetőjogilag, illetve morálisan kétes elemek után a harmadik csoportban azokat a banki alkalmazottakat találjuk, akik a pénzügyi válságot "kirobbantó" innovatív termékekkel nemigen kerültek közelebbi kapcsolatba.

A FEKETE ISTEN.

Az adminisztratíve előírt keresetbefagyasztás egyes formái őket is érintenék, sőt a büntetni kívánt felső vezetőkkel és traderekkel szemben könnyen lehet, hogy ők, a pénzügyi rendszer egyszerű napszámosai jönnek ki a legrosszabbul a viharból. A globális pénzügyi kapitalizmusba legmélyebben beágyazódott fejlett országok kormányainak mindezek alapján ma az egyik legnagyobb közös dilemmája az, hogy hogyan elégítsék ki a fejeket követelő tömeg igazságérzetét anélkül, hogy a gazdaság működéséhez elengedhetetlen bankrendszert kötnék véglegesen gúzsba.

Még kér a nép A gondolkodás erről a legélesebb fordulatot az angolszász országokban vette. A bankállamosítások és állami bankmentések már amúgy is áttörtek egy lélektani gátat a "szolgaságba" vezető szocialista úttól irtózó Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában, a globális pénzügyi rendszer szempontjából meghatározó jelentőségű két országban. Ehhez képest a morális válságra adott legtipikusabb állami válasz, a bankárokra kirótt felső fizetési határ, a salary cap és bónusztilalom már csak hab a tortán.

Az amerikai bankmentő csomag, illetve Nagy-Britanniában a Northern Rock és társainak államosítása új helyzetet teremtett: a közkeletű és a valóságtól nem is túl elrugaszkodott értelmezés szerint az adófizetők lettek - legalább részben - a "rongyrázó" bankárok foglalkoztatói. Az ő nevükben is beszélt Obama amerikai elnök, amikor a minden idők hatodik legnagyobbjának számító Wall Street-i juttatásokat a "felelőtlenség csúcsának" és "szégyenteljesnek" nevezte.

A büntetés akkor megkezdődött, amikor a pénzügyi tárca tavalyi bankmentő körútján az érintetteknél például szigorú adó-jóváírási feltételeket szabott meg a felső vezetők számára.

Ebbe a körbe az amerikai pénzügyi rendszer színe-java tartozott bele: mindöszesen bank, az egyenként 25 milliárdnyi mentőövet kapó Citigroup, JPMorgan és Wells Fargo hármastól a minimális ezer dollár fölé épp hogy becsúszó kansasi Freeport State Bankig. Ezen intézményeknél a korábbi egymillió dolláros kereset helyett már ezer dollártól búcsúzni kellett a kedvezményektől; a korlátozást kiterjesztették minden vállalkozástípusra; a kimeneti oldalon pedig 20 százalékos különadó kivetésének lehetőségét teremtették meg, hogy megelőzzék az extrém mértékű fájdalomdíjak kifizetését.

Obama eredeti elképzeléseinek megfelelően a következő lépés a feltételek jelentős szigorítása, illetve dollárt keresni online nominális fizetési plafon meghatározása lett. Az új irányelvek szerint az ún. Ez alól egyetlen kivétel van: a teljesítményösztönzés érdekében korlátozott mértékben lehetőség van sajátrészvény-opciók és más hasonló, hosszú távra szóló konstrukciók kialakítására.

A bizalmatlan állam azonban itt is egy apró betűs kiegészítést tett: a részvényekkel csak akkor kezdhetnek babrálni a csúcsvezetők, amikor a pénzügyi szervezet már kamatostul visszafizette a kölcsöntőkét az államkasszának. Mindemellett pedig mélyebbre is nyúl az új szabályozás a szervezeti struktúrában: fals információk közlése és más - saját bérükre is kiható - kalkulációk befolyásolása esetében az őszi állással ellentétben már nem csak az 5 legmagasabb rangú tisztségviselőtől, de 20 további jól kereső beosztottjuktól is visszavehetik a jutalmakat.

Az ilyen megoldások azonban nem visszamenőleges hatályúak, és csak az államtól direkt segítséget kapó intézményekre vonatkoznak - emiatt aztán csak részben tompítják a bankárellenes érzeményeket.

áttört keresetek ezen a csúnya interneten

A február eleji irányelvekhez képest ezért a közvélemény változásaira az elnöknél sokszor érzékenyebb kongresszus új javaslatokkal állt elő; ezeket a milliárd dolláros költségvetési élénkítési csomagból Obama nem kifejezetten baloldali pénzügyi csapata sem tudta kioperálni.

A két ház demokrata párti többsége néhány centrista áttört keresetek ezen a csúnya interneten segítségével végül több más szigorítás mellett azt foglalta törvénybe, hogy millió dolláros támogatási összeg felett a pozíció és a fizetés alapján kijelölt top 25 munkavállaló nem vehet fel készpénz bónuszt.

áttört keresetek ezen a csúnya interneten

Az új változat kapott egy retrospektív bukét is: a Treasury illetékesei az érintett bankoknál akár vissza is kérhetik a kifizetett bónuszokat, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az nem "konzisztens a stabilizáció céljaival". A tehetség ára Az általános bankárfóbia három célcsoportja közül a befektetési csalókkal és az alacsonyabb beosztású banki munkatársakkal tehát egyelőre nem sok mindent tudnak kezdeni a politikusok és a bürokraták. De sokak szerint a banki vezetőket és a csúcsbrókereket is jobb lenne békén hagyni: a korlátozások ellen, ha bátortalanul is, de felszólaltak a szabadpiac-hívő szakértők és persze maguk a bankárok.

A leggyakrabban hangoztatott érv szerint a fizetéssel egyenértékű bónuszok nélkül a bankszektor nem tudná megtartani a felemelkedéshez szükséges tehetségeket. A kritikusok viszont úgy vélik, éppen ezek a "tehetségek" idézték elő a válságot. A kifinomultabb okoskodás szerint a korlátozással belföldi és nemzetközi versenyhátrányt szenvednek az állami segítségben részesített cégek, hisz a bérvisszafogás logikusan teljesítménycsökkenéshez vezet.

Ez pedig épp azt az adófizetői részvényesi értéket erodálja, amelynek a növelése lehet az egyetlen pozitív kimenetel a válságból. A szanálás célja is éppenséggel az lenne, hogy az egyébként értékes eszközöket átmentsék azokra az időkre, amikor ezeket a szabad piacon is értékesíteni lehet. Sokan emlékeztetnek a közös felelősségre is: a válság előidézésében például a laza kamatpolitikával kulcsszerepet játszó politikusok jó populista módon most is látszatproblémákat oldanak meg ahelyett, hogy a válság egyik fő okát, a kockázatok szisztematikus félreárazását igyekeznének kezelni.

Ha az ilyen érvek nem is, a költségvetési bevételek alakulása végső soron eltérítheti a keresetek szigorú korlátozásától azokat a szakpolitikusokat, akik nem csak áttört keresetek ezen a csúnya interneten pénzügyi szabályozásért, de a büdzsé egyensúlyáért is felelősek.

áttört keresetek ezen a csúnya interneten

A fizetési plafon bevezetésének legnagyobb vesztesei ugyanis nem feltétlenül a bankárok, hanem New York állam jó ötvenszázalékos elvonási rátával dolgozó adóhatósága vagy őfelsége adóhivatala lehet, mely utóbbi a londoni City bónuszai után tesz zsebre jelentős összegeket. Az általános visszaesés közepette márpedig hamar újra szükség lehet a kieső bevételekre.

Dolgozni és együttműködni szeretnének a színművészeti dolgozói

Az Obama nagy válságkezelő példaképe, F. Roosevelt által "skrupulusok nélküli pénzváltóknak" bélyegzett csúcsbankárok ezért lehet, hogy kevesebbel megússzák, mint 80 évvel ezelőtti elődeik.

Akkor a szabályozási hév nem állt meg kereskedelmi és befektetési banki tevékenység hermetikus elkülönítésénél; ma még leginkább csak a kiküzdött életszínvonal van veszélyben.

áttört keresetek ezen a csúnya interneten

De e réteg mégsem küzd kézzel-lábbal a bónuszok megnyirbálása ellen: egy friss közvélemény-kutatás szerint a brit bankárok több mint fele nyitott a javadalmazások - hangsúlyozottan enyhe - reformjára.

Fegyelmezés Európában A "rövid távú bónusz"-kultúra megváltoztatására Gordon Brown brit kormányfő is ígéretet tett, és az amerikaihoz hasonló jutalom-visszakarmoló szisztémát lengetett be - arra az esetre, ha a cég nyereségessége e jutalmakat utólag nem indokolja. A konkrétumokat a brit pénzügyi felügyeletre bízta: az FSA friss javaslatai szerint a Cityben nem lehetne az alapfizetés sokszorosát kitevő bónuszokat fizetni, és a kifizetések kétharmadának későbbre tolásával is a hosszú távú profithoz, nem egy-egy kiugró eredményhez lehetne csak kötni a javadalmazást.

Ám arról már nem szól a fáma, hogy konkrét fizetési plafont is be kellene vezetni a világ egyik vezető pénzügyi központjában. A magánszerződésekbe való hogyan lehet kereskedni a bináris opciók trendjével beavatkozásra hajlamosabb kontinentális országokban viszont gyorsan a főáramba került a fizetéskorlátozás ötlete.

áttört keresetek ezen a csúnya interneten

Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso szerint a túl nagy potenciális kifizetések átgondolatlan kockázatvállalásra késztették a bankárokat, ezért legkésőbb májusig Brüsszel új szabályozásra tesz javaslatot.

A "rövid távú profit" hajhászását elítélő retorikával élt a szociáldemokraták kancellárjelöltjeként trénerek bináris opciókról német külügyminiszter is.

A magát piacbarátnak tekintő, de a "turbó-kapitalizmust" nem komázó Frank-Walter Steinmeier mögött nem maradt le főnöke, és egyben választási ellenlábasa, a konzervatív Angela Merkel sem. A német kormányfő számára "felfoghatatlan", hogy az állam által kisegített bankok hogy dönthettek a jelentős összegű bónuszok kifizetése mellett.

The Project Gutenberg eBook of Ne bántsuk egymást by Frigyes Karinthy

Sőt egy kelet-németországi lakossági fórumon már éppenséggel nemzetközi bónusztilalomra hívott fel. A francia elnök, Nicolas Sarkozy ennél élesebb szavakkal illette a bankárokat, konkrétan a "spekulációt szító" tradereket.

Ha rajta múlik, ben nem lesz jutalomkifizetés az állami segélyben részesített bankoknál, és általában is keményebben lépne fel a leépítésekbe bonyolódó munkaadók jutalmazásával szemben.

A tavalyi év után összesen mintegy 50 milliárd eurós osztalékot fizető francia Top 40 vállalatot mindezen túl egy igazságosabb, azaz a munkavállalókat is premizáló profitmegosztási rendszer kialakítására buzdította. A kimentett vállalatok topmenedzsereinek fizetési sapkájáról szólva már békülékenyebb húrokat pengetett az elnök: szkeptikus volt egy mindenkire kiterjedő és szigorúan betartatott részletes szabályozás megvalósíthatóságával szemben.

Ott szalad! Fogják meg! A felelőtlenség sok helyen hamar arcot is kapott. A déli tengereken hajókázó, sokmilliós "arany ejtőernyővel" elpályázó "tolvaj bankár" életnagyságú megfelelőjét a német sajtó például gyorsan azonosította Stefan Jentzsch, a Dresdner Kleinwort befektetési bank korábbi vezetője személyében.

Jentzsch ma már nagyvonalúan lemondana áttört keresetek ezen a csúnya interneten ha nem is a végkielégítéséről, de a tavalyi bónuszáról. Az ilyen pr-katasztrófák a bankokat is felrezzentették.

áttört keresetek ezen a csúnya interneten

A radikálisabb állami korlátozásokat megelőzendő a Dresdner Bank új tulajdonosa, a Commerzbank például - majdnem - általános bónusztilalmat rendelt el. A szerződéses kötelezettségeikkel persze ők sem bírnak mit kezdeni: csak kérni tudták befektetési bankáraikat, hogy önként mondjanak le a